Rendelet a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről
2010. január 1-jétől kizárólag úgy kerülhet és maradhat mediátor az IRM mediátori (közvetítői) listáján, ha az IRM által elfogadott, akkreditált program és képzőhely nyújtja a képzést. Az erről szóló, az igazságügyi és rendészeti miniszter 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelete a közvetítői szakmai képzésrõl és továbbképzésről így szól:
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § d) pontjában, valamint a 10. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A közvetítői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételhez szakmai képzésként a 2-5. §-okban foglalt követelményeknek megfelelő, közvetítői tárgyú, csoportos formában tartott képzés elvégzése (a továbbiakban: képzés) fogadható el.
2. § (1) A képzés során egy csoportban legfeljebb 25 tag vehet részt.
(2) A képzésnek tematikájában egymásra épülő elméleti és gyakorlati részből kell állnia.
3. § (1) A képzés legalább 60 órás (óránként 45 perces időtartamú) elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:
a) konfliktuselméleti alapismeretek és készségek,
b) tárgyalási alapismeretek és készségek,
c) közvetítői technikai, módszertani ismeretek és készségek,
d) folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek,
e) kérdezéstechnikai ismeretek és készségek,
f) különféle konfliktus-szintekhez illeszkedő közvetítői technikai ismeretek és készségek,
g) problémás szereplők kezelésével kapcsolatos közvetítői technikai ismeretek és készségek,
h) pszichológiai ismeretek és készségek, valamint
i) a közvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek.
(2) Az elméleti képzési rész két, legalább 30 órás időtartamú modulra bontható.
(3) Egy modul a képzés részét képező ismereti és készségelemek közül azoknak az együttese, amelyek a többi ismereti és készségelemhez képest önállóan kezelhetők, és a modul elsajátítását követően a kérelmező képes az abban foglalt ismereteket, készségeket egyénileg alkalmazni.
4. § (1) A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést – legalább egy befejezett, teljes közvetítői ügy vonatkozásában – a következő módozatok valamelyikével kell biztosítani:
a) szimulált esetgyakorlat,
b) mentorált esetgyakorlat,
c) esetmegbeszélő csoportban való részvétel,
d) esettanulmány készítése,
e) módszerspecifikus szupervízió.
(2) A szimulált esetgyakorlat célja egy megtörtént közvetítői ügy rekonstruálása, ennek során a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése a képzés során szervezett csoport oktatójának és tagjainak részvételével.
(3) A mentorált esetgyakorlat során egy valós közvetítői eljárás tényleges lefolytatására kerül sor. A közvetítői eljárás lefolytatása, valamint a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése folyamatos oktatói irányítás mellett valósul meg.
(4) A módszerspecifikus szupervízió oktató irányításával megvalósuló gyakorlatszerzési módozat, mely egy megtörtént közvetítői ügy elemzésére, az annak során történt hibák és legjobb módszerek feltárására szolgál, csoportos vagy konzultációs formában. A módszerspecifikus szupervízió során kizárólag az alkalmazott módszerek helyessége, és nem a közvetítés tartalma, eredménye alapján történik meg a közvetítői ügy vizsgálata.
5. § (1) A képzés szakmai irányításában és megtartásában olyan oktatónak is közre kell működnie, aki a képzés megindításakor legalább hároméves közvetítői oktatói gyakorlattal rendelkezik.
(2) Közvetítői oktatói gyakorlatnak a 3. § (1) bekezdés szerinti ismeretek, készségek, valamint a 4. § (1) bekezdés szerinti gyakorlatszerzési módozatok tárgyában oktatóként szerzett gyakorlat minősül.
(3) Az oktatók számának a képzésben szervezett csoport tagjainak számához kell igazodnia úgy, hogy a csoportban 15 főig legalább egy, 15 fő felett legalább két, az (1) bekezdés szerinti gyakorlattal rendelkező oktató részvételét kell biztosítani.
8. § (1) A közvetítő a továbbképzési kötelezettség teljesítését
a) a 7. § (2) bekezdés a)-c)) pontjai esetében a képzést szervező intézmény,
b) a 7. § (2) bekezdés d) pontja esetében a részvételről és a konferencia programjáról a konferencia szervezője
által kiállított okirattal igazolja.
(2) Az igazolásokat a továbbképzési időszak utolsó napjáig, az 50 kreditpont elérését követően összegyűjtve kell megküldeni a miniszter részére.
kiskönyve
szakmai kiadvány
e-mailben
Friss bejegyzések
- Az egyetemi szakirányú továbbképzések helyzete
- Képzések vidéken
- Képzések Budapesten
- Mediátor képzések – Tanfolyamok és egyetemi szakirányú továbbképzések
- Sokszínű mediáció – A mediáció típusai, területei
- 7 dolog, amiért érdemes mediátornak tanulni
- Miért nincs Magyarországon OKJ-s mediátor képzés?
- Mit jelent az, hogy egy mediátorképzés akkreditált?
- Mediációs egyesületek
- Mit lehet tanulni egy mediátor tanfolyamon?
- A mediátor fizetése, díjazása
- A mediáció története
- Minden, amit a mediátor továbbképzésről tudni kell
- A mediáció jelentése és a szó eredete
- Mediátor diploma?
- Mediációt tanulni felsőfokú diploma nélkül?
- Milyen ügyekben járhat el egy mediátor iroda?
- Mi az az igazságügyi mediáció?
- Miért érdemes mediációt tanulni?
- A mediáció jogi szerepe