A mediáció fogalma

A közvetítés fogalmát a magyar jogban általánosságban a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kttv.)  2. §-a határozza meg:

Eszerint a közvetítés „a Kttv. alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.”

A mediáció tehát mindig valamilyen, a felek között fennálló vitás helyzetből, konfliktusból indul ki, melynek feloldása érdekében egy független, pártatlan, semleges szakember: a mediátor működik közre, aki az erre szolgáló speciális módszerekkel segít feltárni a felek szembenállása mögött meghúzódó szükségleteket, hogy ennek nyomán egy mindkét félnek megfelelő tartalmú írásos megállapodás jöhessen létre.

A mediáció fogalmának törvényi meghatározását találjuk a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényben is, ez a fogalom tehát kimondottan a büntetőügyekben alkalmazható mediációt jelenti.

Eszerint a „közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával – a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.”

„ A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között – a terhelt tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre.”

A közvetítői eljárás során a sértett és a terhelt közötti megszülető megállapodás vonatkozhat a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére (anyagi jóvátétel) vagy pedig egyéb módon történő szimbolikus jóvátételt is magában foglalhat.