A mediáció szabályozásáról
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény az eljárás fogalma mellett a közvetítők feladatát és névjegyzékének szabályozását, a működés ellenőrzését, a mediáció lefolyását, a bírósági közvetítő feladatkörét és egyéb rendelkezéseket is tartalmaz.
A közvetítői tevékenységről szóló törvény célja, hogy elősegítse a természetes és más személyek jogaival kapcsolatos viták rendezését. Ennek megfelelően minden fontos információt tartalmaz, és az eljárás teljes menetéről rendelkezik.
Nézzünk meg most néhány hasznos tudnivalót.
A közvetítés fogalma és a közvetítő feladata
A közvetítés egy olyan sajátos permegelőző, vagy az eljárás befejezését elősegítő folyamat, amelybe a felek kölcsönös megegyezése alapján egy nem érintett, harmadik személy kerül bevonásra (közvetítő, mediátor). Az ő feladata, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint segítse a feleket a vita lezárásában, és a megszülető megállapodást írásban rögzítse, majd ellenőrizze annak teljesülését.
A közvetítői névjegyzék
Az igazságügyért felelős miniszter a közvetítés lefolytatására jogosult természetes és jogi személyekről nyilvános névjegyzéket vezet. A felek közös megegyezés alapján erről a listáról választhatnak közvetítőt, amiről írásban kell nyilatkozniuk. Mit érdemes tudni erről a listáról? Mit tartalmaz és hogyan lehet valaki a tagja? Minderről egy későbbi cikkünkben részletesen olvashatnak.
A közvetítői eljárás
A törvény rendelkezik a közvetítő eljárás folyamatáról, amely a közvetítő felkérésével veszi kezdetét, és a felek megegyezésével zárul le. Az összeférhetetlenség tényére, a titoktartási kötelezettségre és a közvetítő díjazására szintén kitér a szabályozás.
A bírósági közvetítő
Lehetőség van arra, hogy az eljárást az Országos Bíróság Hivatalának elnöke által kijelölt bírósági titkár vagy bíró végezze. Ennek minden esetben feltétele, hogy a kijelölt személynek megfelelő végzettsége és szakmai ismerete legyen. Ennek rendelkezéseit, valamint kritériumait a 2002. évi LV. törvény 38/B. § tartalmazza.
A 2002. évi LV. törvény a közvetítői eljárással kapcsolatos minden fontos rendelkezést és információt tartalmaz. Ezért ennek ismerete a vitás felek, valamint az egyes közvetítők számára is előnyös és rendkívül hasznos.
A mediáció szabályozásának ez csak egyetlen kis szelete, a büntetőügyekben, a gyeremekvédelem területén, az egészségügyben és egyéb területeken további jogszabályokkal is találkozunk. A teljes kp megismeréséhez jó szívvel ajánlom ingyenesen letölthető könyvemet illetve az itt ismertetett könyvet.
kiskönyve
szakmai kiadvány
e-mailben
Friss bejegyzések
- Az egyetemi szakirányú továbbképzések helyzete
- Képzések vidéken
- Képzések Budapesten
- Mediátor képzések – Tanfolyamok és egyetemi szakirányú továbbképzések
- Sokszínű mediáció – A mediáció típusai, területei
- 7 dolog, amiért érdemes mediátornak tanulni
- Miért nincs Magyarországon OKJ-s mediátor képzés?
- Mit jelent az, hogy egy mediátorképzés akkreditált?
- Mediációs egyesületek
- Mit lehet tanulni egy mediátor tanfolyamon?
- A mediátor fizetése, díjazása
- A mediáció története
- Minden, amit a mediátor továbbképzésről tudni kell
- A mediáció jelentése és a szó eredete
- Mediátor diploma?
- Mediációt tanulni felsőfokú diploma nélkül?
- Milyen ügyekben járhat el egy mediátor iroda?
- Mi az az igazságügyi mediáció?
- Miért érdemes mediációt tanulni?
- A mediáció jogi szerepe