Minden, amit a közvetítői névjegyzékről tudni kell

Mi az a közvetítői névjegyzék?

Az igazságügyért felelős miniszter a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról névjegyzéket vezet:

Ez a névjegyzék számos adatot foglal magába, így többek között tartalmazza a természetes személy közvetítők személyes adatait, végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét, névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát, a közvetítői tevékenység megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját.

Fontos tudni, hogy közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel. Ha a természetes személy közvetítő egy jogi személy alkalmazottja, akkor a névjegyzék tartalmazza annak a jogi személynek a címét is, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja.

A névjegyzék főszabályként közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Továbbá, a névjegyzék adatai főszabályként nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.

Hogyan történik a névjegyzékbe történő felvétel?

Bejelentéssel indul, amelyet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el. Ha a természetes személy a jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.

Lehet-e szüneteltetni a közvetítői tevékenységet?

Igen. A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti, amelynek tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző harminc nappal köteles bejelenteni.

Értelemszerűen, a természetes személy csak akkor kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a közvetítő személy nem léphet vissza, és nem kezdeményezhet szüneteltetést egy olyan eljárásban, amely már megindult, csak valamely okból nem kívánja lefolytatni.

Mikor kerülhet sor a névjegyzékből való törlésre?

A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

1. a felvételhez szükséges feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,
2. a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,
3. a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
4. a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
5. azt a természetes személy kéri, vagy
6. meghalt.

A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha

1. a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
2. nem felel meg a jogszabályi feltételeknek,
3. a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,
4. a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
5. azt a jogi személy kéri.

A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni. A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül átadni.