A mediációs ülésekről

A mediációs folyamat része, és a későbbi mediációs ülés előkészítése lehet például egy telefonos kapcsolatfelvétel, vagy egy úgynevezett előkészítő beszélgetés is, melynek során a mediációs szakember előzetesen, külön-külön találkozik az adott pár tagjaival. Azonban ezek a formák még nem nevezhetők klasszikus ülésnek.

A mediátor az első közös mediációs ülésen kerül szemtől-szembe a vitában álló felekkel. Ez a felek számára is sokszor kínos helyzet (főleg, ha már régóta megszűnt közöttük a kommunikáció, akkor igen kellemetlenül érezhetik magukat a másik személy, továbbá egy ”idegen”, a mediátor jelenlétében.)

Épp ezért nagyon fontos, hogy a mediátor uralja a helyzetet.

Mivel mindig az első benyomás számít, ezért feltétlenül szükséges, hogy a mediátor szimpátiát és bizalmat ébresszen a felekben, megtartva a kellő távolságot. Először is kedvesen mutatkozzék be néhány mondattal, ismertesse, hogy miért is vannak itt mindannyian, és kérdezze meg a feleket, hogyan szólíthatja őket. Határozottan, magabiztosan vezesse az ülést, fenntartva a folyamat ívét, anélkül, hogy a feleknek tanácsot adna, illetve épp ellenkezőleg, arra is figyelnie kell, nehogy a felek átvegyék az irányítást.

Amennyiben sétáló mediációról beszélünk, akkor a klasszikus értelemben vett mediációs ülésről nem lehet szó, hiszen ilyenkor a mediátor külön-külön érintkezik a felekkel, akik egymással nem is találkoznak, hanem a mediátor az, akik ide-oda „sétálva” végzi a közvetítést. Ez olyan esetekben fordul elő, amikor a volt házastársak gyakorlatilag nem állnak szóba egymással, leginkább gyermekelhelyezési vagy válási ügyekben.