A közvetítői eljárásról (büntetőügyekben)
A közvetítő eljárás viszonylag új intézmény a jogban, 2002 óra szabályozza kimondottan törvény, 2007 óta pedig egyre népszerűbb része a büntetőeljárásnak.
Bizonyos bűncselekmények esetében a büntetés enyhítését eredményezheti az elkövetett cselekmény „tevékeny megbánása”. Ennek értelmében, ha az elkövető megbánást tanúsít, akkor vagy egyáltalán nem részesül büntetésben, vagy ez enyhébb lesz. A megbánás pedig egyet jelent a közvetítői eljárásban való részvétellel, és az ott kötött megállapodással.
Miért jó a közvetítői eljárás?
Ez a lehetőség meggyorsítja az eljárásokat, ezért célszerű alkalmazni. Így mind a sértettnek, mind az elkövetőnek lehetősége van kifejteni a saját álláspontját, és a találkozók alkalmával közös megegyezésre jutni.
Milyen feltételei vannak a részvételnek?
Három bűncselekmény-csoport, a személy elleni és vagyon elleni, valamint a közlekedési bűntettek esetében alkalmazható a mediáció ezen fajtája.
Kizárólag abban az esetben áll fenn ez a lehetőség, ha
- ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény miatt folyik az eljárás,
- a gyanúsított a vádemelésig a bűnösségére is kiterjedő vallomást tett,
- a sértett és a gyanúsított indítványozza a mediációt, vagy önkéntesen hozzájárul a lefolytatásához,
- a gyanúsított vállalja, és képes is a sértett kárát megtéríteni, vagy más módon jóvátenni a bűncselekmény következményeit.
Nem kezdeményezhető a közvetítői eljárás, ha bűnelkövető
- többszörös visszaeső,
- a tettet bűnszervezetben követte el,
- a bűncselekmény halált okozott,
- ha a bűncselekményre próbaidő vagy egyéb büntetőjogi eljárás közben került sor, illetve
- ha az előző szándékos bűncselekmény – amelynek során részt vett közvetítői eljárásban – óta még nem telt el két év.
Mi a menete a közvetítői eljárásnak?
Az érintettek már a rendőrségen kaphatnak tájékoztatást a mediációról, és írásban kérhetik a közvetítői eljárás lefolytatását. Erre később, az elsőfokú eljáráson is sor kerülhet, ekkor az ügyésznél vagy a bíróságon kell benyújtani a kérelmet.
Az ügyész vagy a bíró dönt a közvetítői mediáció lefolytatásáról. Ha engedélyezik, akkor a mediátorhoz küldik az ügyet, és ez idő alatt felfüggesztik a büntetőeljárást.
A mediátor felveszi a kapcsolatot az érintettekkel, és biztonságos nyugodt környezetben, általában az Igazságügyi Szolgálat irodájában sor kerül a találkozóra. Az ülésen mindenképp részt vesz a sértett, az elkövető és a szakember, de igény esetén két támogató személy és a jogi képviselő is megjelenhet.
Az ülés általában 1-2 órás, ennek során mind a két fél elmeséli a történteket. A mediátor közvetítésével kérdésekre és felvetésekre is sor kerülhet, a találkozó során minden fontos információnak el kell hangoznia. A szakember segíti a felek közti kommunikációt és a megállapodásukat írásban rögzíti.
A mediátor figyelemmel kíséri a megállapodás teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek és a bírónak. Amennyiben minden a megbeszéltek szerint történik, a büntetés enyhíthető, ellenkező esetben a büntetőeljárás folytatódik.
kiskönyve
szakmai kiadvány
e-mailben
Friss bejegyzések
- Az egyetemi szakirányú továbbképzések helyzete
- Képzések vidéken
- Képzések Budapesten
- Mediátor képzések – Tanfolyamok és egyetemi szakirányú továbbképzések
- Sokszínű mediáció – A mediáció típusai, területei
- 7 dolog, amiért érdemes mediátornak tanulni
- Miért nincs Magyarországon OKJ-s mediátor képzés?
- Mit jelent az, hogy egy mediátorképzés akkreditált?
- Mediációs egyesületek
- Mit lehet tanulni egy mediátor tanfolyamon?
- A mediátor fizetése, díjazása
- A mediáció története
- Minden, amit a mediátor továbbképzésről tudni kell
- A mediáció jelentése és a szó eredete
- Mediátor diploma?
- Mediációt tanulni felsőfokú diploma nélkül?
- Milyen ügyekben járhat el egy mediátor iroda?
- Mi az az igazságügyi mediáció?
- Miért érdemes mediációt tanulni?
- A mediáció jogi szerepe