Mi az az igazságügyi mediáció?

A fogalom jelentéstani változáson ment át, mivel korábban a büntetőügyekben, büntetőeljárásban alkalmazott mediáció tartozott e kifejezés alá, míg a bírósági közvetítés elterjedésével gyakorlatilag beletartozhat minden olyan mediáció, amely jogi ügyekben történik (pl. a polgári ügyekben, gyermekvédelemben stb. végzett mediáció is).

Ugyanakkor elmondható az is, hogy napjainkban az igazságügyi mediáció kifejezést a bírósági közvetítés szinonimájaként is használják, sokan ezt értik alatta, tekintettel arra, hogy a bírósági közvetítő segítsége számos jogi ügyben igénybe vehető.

A bírósági közvetítést az úgynevezett bírósági közvetítők végzik. Bírósági közvetítő az a bírósági titkár, állományban lévő nyugalmazott bíró, bíró lehet, aki rendelkezik a szükséges szakmai képzettséggel és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítővé jelölte ki. Az alkalmazott módszerek (eljárás menete, lefolyása) tekintetében az általános mediációs szabályok vonatkoznak az eljárására.

Akkor lehetséges bírósági közvetítőhöz fordulni, ha az illető személynek már van a bíróság előtt valamilyen folyó ügye. Akinek nincsen a bíróság előtt folyó peres ügye, vagy aki nem szeretne bírósági közvetítőhöz fordulni, akkor az Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül is választhat mediátort. Ezen névjegyzékben található mediátorok közvetítő tevékenysége díjazásért történik.

A bírósági közvetítés illetékmentes, a közvetítő felé nincsen díjfizetési kötelezettség, továbbá sikeres megállapodás esetén a felek a perben illetékkedvezményben részesülhetnek, amely 50 %, 70%, de akár 90 % is lehet.

Fentiekkel szemben a kifejezetten a büntetőügyekben alkalmazott mediáció azon ügyekben irányadó, amelyeket a bíróság vagy az ügyész a büntetőeljárási törvény értelmében közvetítői eljárásra utal. Ezt a típusú mediációt kizárólag két alanyi kör: az illetékes igazságügyi pártfogó felügyelői szolgálat illetve annak munkatársa, vagy a szolgálattal szerződésben álló ügyvéd végezheti.