A mediáció törvényi szabályozása az új Ptk.-ban

A 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári Törvénykönyv IV. könyve (Családjogi könyv) az alábbi esetekben rendelkezik a közvetítésről.

Házassági bontóper

Ptk. 4:22. § [Közvetítői eljárás]

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére – kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.

A Ptk. tehát „A házasság megszűnése” cím alatt tartalmazza a közvetítő igénybevételét – mint lehetőséget – a házasfelek számára.

Szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per

Ptk. 4:172. § [Közvetítés a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben]

A bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy:

• a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és
• az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást –

közvetítői eljárást vegyenek igénybe.

Köznapi nevén: „gyermekelhelyezés” iránti perről van szó. Kiemelendő, hogy ezt a közvetítői eljárást és az esetleges megállapodást igen körültekintően kell meghozni, hogy az leginkább megfeleljen a kiskorú gyermek érdekeinek, mivel ha a bíróság azt nem találja megfelelőnek, abban az esetben az egyezséget nem fogja jóváhagyni.

Gyámhatósági eljárás során

Ptk. 4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]

A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást – érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.

A törvény tehát kimondja, hogy a gyámhatóság csak a szülőket kötelezheti gyermekkel kapcsolatos mediációra, más családtagot nem (ezzel szemben a kapcsolattartás joga egyéb rokonokat is megillet).