A közvetítői eljárásról (büntetőügyekben)

A közvetítő eljárás viszonylag új intézmény a jogban, 2002 óra szabályozza kimondottan törvény, 2007 óta pedig egyre népszerűbb része a büntetőeljárásnak. 

Bizonyos bűncselekmények esetében a büntetés enyhítését eredményezheti az elkövetett cselekmény „tevékeny megbánása”. Ennek értelmében, ha az elkövető megbánást tanúsít, akkor vagy egyáltalán nem részesül büntetésben, vagy ez enyhébb lesz. A megbánás pedig egyet jelent a közvetítői eljárásban való részvétellel, és az ott kötött megállapodással.

Miért jó a közvetítői eljárás?

Ez a lehetőség meggyorsítja az eljárásokat, ezért célszerű alkalmazni. Így mind a sértettnek, mind az elkövetőnek lehetősége van kifejteni a saját álláspontját, és a találkozók alkalmával közös megegyezésre jutni.

Milyen feltételei vannak a részvételnek?

Három bűncselekmény-csoport, a személy elleni és vagyon elleni, valamint a közlekedési bűntettek esetében alkalmazható a mediáció ezen fajtája.

Kizárólag abban az esetben áll fenn ez a lehetőség, ha

• ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény miatt folyik az eljárás,
• a gyanúsított a vádemelésig a bűnösségére is kiterjedő vallomást tett,
• a sértett és a gyanúsított indítványozza a mediációt, vagy önkéntesen hozzájárul a lefolytatásához,
• a gyanúsított vállalja, és képes is a sértett kárát megtéríteni, vagy más módon jóvátenni a bűncselekmény következményeit.

Nem kezdeményezhető a közvetítői eljárás, ha bűnelkövető

• többszörös visszaeső,
• a tettet bűnszervezetben követte el,
• a bűncselekmény halált okozott,
• ha a bűncselekményre próbaidő vagy egyéb büntetőjogi eljárás közben került sor, illetve
• ha az előző szándékos bűncselekmény – amelynek során részt vett közvetítői eljárásban – óta még nem telt el két év.

Mi a menete a közvetítői eljárásnak?

Az érintettek már a rendőrségen kaphatnak tájékoztatást a mediációról, és írásban kérhetik a közvetítői eljárás lefolytatását. Erre később, az elsőfokú eljáráson is sor kerülhet, ekkor az ügyésznél vagy a bíróságon kell benyújtani a kérelmet.

Az ügyész vagy a bíró dönt a közvetítői mediáció lefolytatásáról. Ha engedélyezik, akkor a mediátorhoz küldik az ügyet, és ez idő alatt felfüggesztik a büntetőeljárást.

A mediátor felveszi a kapcsolatot az érintettekkel, és biztonságos nyugodt környezetben, általában az Igazságügyi Szolgálat irodájában sor kerül a találkozóra. Az ülésen mindenképp részt vesz a sértett, az elkövető és a szakember, de igény esetén két támogató személy és a jogi képviselő is megjelenhet.

Az ülés általában 1-2 órás, ennek során mind a két fél elmeséli a történteket. A mediátor közvetítésével kérdésekre és felvetésekre is sor kerülhet, a találkozó során minden fontos információnak el kell hangoznia. A szakember segíti a felek közti kommunikációt és a megállapodásukat írásban rögzíti.

A mediátor figyelemmel kíséri a megállapodás teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek és a bírónak. Amennyiben minden a megbeszéltek szerint történik, a  büntetés enyhíthető, ellenkező esetben a büntetőeljárás folytatódik.