Egy kis jog: a közvetítői eljárásban megszületett megállapodás jogi ereje

Egy mediátornak (közvetítőnek) kommunikációs, konfliktuskezelési, pszichológiai képességekkel kell rendelkeznie, de nem hátrány az sem, ha egy kevés jogi ismerettel is felvértezzük magunkat. E cikkemben a mediációs megállapodás „jogi erejét” vizsgálom meg ill. hasonlítom össze a bíróság előtt létrejött egyezséggel. 

A bírósági eljárásban létrejött megállapodás

A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya [Pp. 148. § (3) bek.].

A Polgári Perrendtartás (Pp.) 229. §-ában meghatározottak az egyezséget jóváhagyó végzésre is irányadóak: az érvényesített jog tárgyában hozott egyezséget jóváhagyó végzés jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).

Tárgyi értelemben a jogerő ítélt dolgot csak akkor eredményez, ha a már elbírált és az érvényesíteni kívánt igény jogi és ténybeli alapja azonos. Az anyagi jogerő másik tárgyi feltétele a tényalap azonossága. Az egyezséget jóváhagyó végzés jogereje nem terjed ki a meghozatalát követően bekövetkezett tényekre, tehát ezekre hivatkozva az egyezséggel korábban már érintett jogviszony újabb rendezését lehet kérni.

Az ítélet hatályú egyezséget jóváhagyó végzés alanyi terjedelme arra ad választ, hogy milyen személyi körre terjed ki az ítélet jogereje. A perrendtartás e tekintetben a jogerő határát a feleknél, illetve jogutódaiknál vonja meg. A jogutód tehát ugyanabból a tényalapból ugyanazon jog iránt pert nem indíthat.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás

A közvetítői eljárásban létrejövő megállapodásnak természetesen távolról sincs ítéletszerű hatálya. A közvetítői tevékenységről szóló törvény a közvetítői eljárásban létrejött megállapodáshoz hatósági kényszert (végrehajthatóságot) nem kapcsol. Ha jogszabály valamely okirat alaki követelményeként annak ügyvéd, jogtanácsos általi ellenjegyzését vagy közokiratba foglalását kívánja meg, a közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás csak abban az esetben vonhatja maga után azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket egyébként peres eljárásban a bíróság határozata vagy joghatás kiváltására alkalmas okirat alapoz meg, ha a megállapodás alapján készített okirat ezeknek a feltételeknek megfelel, azaz a megállapodásban foglaltak alapján készített okiratot jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzi, vagy azt közokiratba foglalják. A törvény azonban előírja, hogy a közvetítői eljárásban az ügyben közvetítőként eljáró jogtanácsos, közjegyző, ügyvéd az eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és azt a közvetítőként az ügyben eljáró jogtanácsos, ügyvéd nem ellenjegyezheti, annak érdekében, hogy minden olyan helyzet, amelyben felmerülhet annak a gyanúja, miszerint a közvetítő érdekelt abban, hogy a megállapodás olyan tartalommal jöjjön létre, amely alkalmas az okiratkészítésre, ellenjegyzésre, elkerülhető legyen.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választott-bírósági eljárás keretében érvényesítsék [Ktt. 36. § (1) bek.]. Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választott-bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára [Ktt. 36. § (2) bek.]. A bíróság előtti eljárásban a felek nem a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás bírósági eljárás keretében történő felülvizsgálatát kérik, hanem a vitás ügy rendezésének egy másik útját választják, így a bírósági eljárásban irreleváns annak bizonyítása, hogy a közvetítői eljárásban a felek a megállapodás létrehozása érdekében (amelynek tartalma a felek döntése alapján lényegesen eltérhet a bírósági eljárásban megállapítandó tényállás alapján meghozandó döntéstől) milyen ígéreteket tettek egymásnak.